Ismét kedves vendégei voltak gyülekezetünknek. Régi ismerőseink, szeretteink látogattak el ismét hozzánk Németországból, hogy méginkább erősödjön kapcsolatunk.

1. nap – szerda: Vonattal érkezett Pozsonyba a 2 fős küldöttség, akiket ott Nt. Molnár Sándor fogadott. A kölcsönös üdvözlés, és rövid városnézés után Rimaszombat irányába vették az irányt. Útba ejtették Jókát, ahol az árvaházat tekintették meg, majd Beszterbánya belvárosával is megismerkedtek. Rimaszombatba délutánra értek, ahol kis szeretetvendégséggel kedveskedtünk nekik. Rövid beszélgetés után, közösen vettünk részt a szerda esti istentiszteleten, és az azt követő presbiteri gyűlésen, ahol azonnal bepillantást nyerhettek gyülekezetünk aktualitásaiba. Ezután, a vendégfogadó családoknál hajtották álomra fejüket az első eseménydús napjuk után vendégeink.

2. nap – csütörtök: Reggeli áhítattal az imateremben, közös énekléssel és imával indítottuk a napot, majd kisbuszunk fedélzetén Betlérbe utaztunk. A kastélylátogatás, és „kerti-túra” után a gombaszögi barlangban hűsöltünk. Mindeközben sokat beszélgettünk, vitáztunk, eszméket cseréltünk és élményeinkből csemegéztünk. Vacsoraidőben értünk vissza, ki otthonába, ki vendéglátó „pótszüleihez”.

3. nap – péntek: Reggeli áhítat, éneklés, ima. Lassan ráálltunk az ilyen típusú napkezdésre. Kisbuszunk ezen a napon Losonc irányába szállított minket. Losoncon, a református templomban és a felújított zsinagógában csendesedtünk el, majd Ipolytarnócon több mint 20 millió évet utaztunk vissza az időben, hogy szem és fültanúi legyünk az akkori élővilágnak. Mivel úgy gondoltuk még bírjuk az iramot, a felújított gácsi várkastély kertjét is megcsodáltuk. Mindeközben sokat beszélgettünk, vitáztunk, eszméket cseréltünk és élményeinkből csemegéztünk. Közös vacsoránkat az Osgyán melletti „Kolibában” költöttük el.

4. nap – szombat: Reggeli áhítat, éneklés, ima. Ezen napon igemagyarázat is volt – így reggelre. Úticélunk Gönc, Vizsoly, Boldogkőváralja. Göncön a református templomra, Károli Gáspár szobrára és a Biblia-kiállításra összpontosítottuk figyelmünket. Vizsolyban, a nemcsak a történelmi biblianyomtatásra emlékeztünk, hanem mi magunk is nyomtathattunk… Boldogkőváralján bevettük a várat, figyelemmel kísérhettünk egy amolyan lovagi tornát és gyönyörködhettünk a táj szépségében. Mindeközben sokat beszélgettünk, vitáztunk, eszméket cseréltünk és élményeinkből csemegéztünk. Szombati közös vacsoránk egy telkibányai fogadóban volt.

5. nap – vasárnap: A vasárnap délelőtti istentiszteleten Winfried Reuter vlothoi református lelkipásztor hirdette az igét a Mt 7,24–27 alapján. A tartalmas igehirdetés meghallgatható, illetve letölthető honlapunkról. A délutáni áhítat keretén belül fényképes beszámolóban tájékoztattuk vendégeinket az elmúlt egy évről. Ez az alkalom szeretetvendégséggel zárult, amit asszonytestvéreink készítettek. És itt is sokat beszélgettünk, vitáztunk, eszméket cseréltünk és élményeinkből csemegéztünk.

6. nap – hétfő: Reggeli áhítat, éneklés, ima. Délelőtt a Reformáció 500 elnevezésű kiállításon vettünk részt a múzeumban. A közös ebéd után kettéoszlott a társaság: voltak, akik Meleghegyre mentek úszni, és voltak, akik városnéző sétára indultak. Az esti bűnbánó istentiszteleten újra együtt adtunk hálát a nap áldásaiért és egymásért.

7. nap – kedd: Reggeli áhítat, éneklés, ima. Csillagház túrát szerveztünk erre a napra presbitereinkkel. Építkezésünk megtekintése után a református gimnáziumot is bejártuk, majd utolsó közös ebédünk következett. Még egy utolsó nagy beszélgetés: a prágai közös konfirmandustalálkozó, a szeretetteljes meghívás átadása 2018 nyarára Vlothoba, és már érkezett is a kicsi piros autó, mely a feledi állomásra hivatott szállítani kedves vendégeinket. Még egy utolsó közös kép Winfried kölcsöngépével… Reméljük kapunk belőle! Még egy utolsó ölelés…

És tovatűnt ez a 7 nap is… Maradtak az emlékek, az élmények és az a szeretet, amellyel ragaszkodunk lassan már 2 évtizede egymáshoz.

Hálásak vagyunk Istennek, hogy vagyunk egymásnak, hogy érezhetjük, fontosak vagyunk egymásnak. Szeretetteljes üdvözletünket küldjük, így innen is Vlothoba, Isten gazdag áldásával! (Tudjuk, hogy olvasod Winfried, kérünk továbbítsd!)

Kovácsné Tímár Ildikó