Megszokhattuk már, hogy bibliai alapú filmek esetében nem minden esetben kapjuk azt, amit elvárunk. Nem csak a bibliai szövegnek, de sok tudós kortörténeti munkájának is ellentmondanak ezek az alkotások. Az egyik kedvencem, hogy egy film szerint Jézus sírját három katona őrizte, akkor az úgy is volt. Hiába is mond bárki bármit, hiszen ott volt a tévében. A mostani film „nemajánló“ esetében azonban még ennél is jóval messzebre ment a rendező, Darren Aronofsky, aki alaposan felkavarta a csendes keresztény állóvizeket.

Kezdetben

Az özönvíz előtti világ még teljesen más volt, ezt már a Bibliából is tudjuk. Az emberek még nagyon hosszú ideig éltek, szaporodtak, és kezdték betölteni a földet, de a gonoszság is egyre jobban nőtt köztük.

Az istenfiak még szabadon jártak a földön, és megtetszettek nekik az emberek lányai, ezért feleségül vették azokat, akiket kiszemeltek maguknak (1Móz6,2).

Az Úr ekkor határozta el, hogy az ember életét valahogy korlátozni kell, és 120 évben határozta meg. Nem szoktunk ennek a résznek különösebben nagy figyelmet szentelni, de mivel a filmben kulcsfontosságú szerepet kaptak, nézzük meg egy kicsit, hogy kik azok az istenfiak (héberül nefílím).

Az istenfiak

A Szentírás nagyon szűkszavúan ír csak az istenfiakról, tehát arra kell hagyatkoznunk, amink van. Noé történetéből csupán annyi derül ki, hogy az emberek között jártak, és miután az emberek lányaival háltak, óriásokat nemzettek, akik ősidőktől fogva híres vitézkedők voltak.

A második legismertebb utalás Jób történetének elején található: Történt egy napon, hogy az istenfiak megjelentek, és megálltak az Úr előtt. Velük együtt megjelent a Sátán is. (Jób1,6)

Az istenfiak tehát angyalok voltak, akik óriásokat nemzettek a földön. Ez Isten szemében annyira szörnyű volt, hogy ennek következményeként özönvízzel sújtotta a földet, az angyalokat pedig fogságba helyezte. (Nem csak a magyar fordításnak köszönhetőek ezek az egybeesések, az eredeti héber szövegben is ugyanaz a szó szerepel Noé és Jób történetében, sőt a zsidókhoz írt levélben is.)
További utalások: Zsid 1,6–8; 1Pt3,19–20; 2Pt2,4–6

A Szentírásban az igék egymásra épülnek, és szinte mindegyik hivatkozik egy másik igehelyre, ezáltal saját magát igazolva és magyarázva. Ezért a Bibliát igyekezzük mindig teljes egészében vizsgálni, nem csak egy-egy mondatot kiragadva belőle.
Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat, hanem bűnhődniük kellett, és nem kímélte meg a földet sem, ahol a gonoszság egyre jobban elharapózott.

Noé ideje

Az emberiség története nem kezdődött túl fényesen. Ádám és Éva engedetlensége miatt el kell hagyniuk az Édenkertet, és a kígyó is megkapta a maga büntetését.

Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden állat és minden mezei vad közt: hasadon járj, és port egyél egész életedben! Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod. (1Móz1,14–15)

Az ember azonban, látszólag, semmit nem tanult az esetből, mert az Ádám és Éva után következő generációk egyre lejjebb csúsztak az erkölcsi lejtőn. Olyannyira, hogy Noé idejében már csak ő és a családja maradtak. Isten meglepő módon reagál erre a helyzetre, nem a bolygót pusztítja el, dühből, ahogy az várható lenne, csupán az élőlényeket, persze Noét és családját leszámítva. Isten szándéka tehát nem az volt, hogy minden megsemmisüljön, hanem hogy megtisztuljon a föld, és eljöhessen a megígért Messiás.

Ez a történet a jó és a gonosz harcáról szól, és Isten előre eltervezett szabadító munkájáról, semmi köze a környezetvédelemhez.

Idézet Darren Aronofsky-tól, a rendezőtől:

Akik tehát bibliai vonatkozásokat keresnek, és összefüggéseket várnak el, azoknál már rögtön a film elején szóljon a figyelmeztetés, hogy rossz helyen járnak.

Aranofsky története

A bibliai leírás helyett Aronofsky inkább egy saját történetet fogalmazott meg, ami sokkal jobban illik az ő természetvédő elképzeléseihez. Van néhány nagyon is feltűnő eltérés az Írás és a film története között. Még Káin és Ábel is felbukkanak! Ezeknek az eltéréseknek a veszélye, hogy eltorzítja a biblikus mondanivalót, és csak további félreértésekhez vezet Istennel és a megváltási tervével kapcsolatban. A filmben Istent egy dühös Teremtőként ábrázolja, aki maradandóan meg akarja büntetni az emberiséget, mert nem viselték gondját a növényeknek és az állatoknak, amelyek rájuk lettek bízva. A filmbéli szereplők képesek szánalmat kimutatni, míg Isten csak értelmetlen haragot. Az effajta ábrázolás feje tetejére állítja a Bibliát, és megpróbálja rossz fényben feltüntetni Istent. Sok hollywood-i filmnek ez a taktikája.

Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség; azt állítják, hogy a keserű édes, és az édes keserű! Jaj azoknak, akik bölcseknek képzelik magukat, és magukat tartják okosnak. (Ézs5,20–21)

Noé mint hippi

A Bibliában ezzel szemben Noé semmiféleképpen sem egy sámán, hanem egy hívő, Isten szavát követő ember. Amikor Isten elhatározta, hogy meg kell büntetnie a világot, és azokat az angyalokat, akik vétkeztek, a következőt mondja Noénak: Elhatároztam, hogy minden élőnek véget vetek, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért elpusztítom őket a földdel együtt. Csinálj bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal. (1Móz6,13–14)

Ezután Isten további, nagyon pontos utasításokat ad Noénak a bárkával kapcsolatban, beleértve a méreteit, és a megépítését. Nagyon beszédes Noé válasza az utasításokra: Nóé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki. (1Móz6,22)

A „belső tudás“ keresése helyett Noé Isten pontos utasításaira hagyatkozott, és hittel követte azokat. Isten pedig, látva Noé engedelmességét ezt mondja róla: …csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben. (1Móz7,1)

A legvadabb „tények“ Noéról a film alapján

Talán nem meglepő ezek után, hogy a filmbeli történet drasztikusan eltér a bibliaitól. További idézetek a rendezőtől:

1Móz6 alapján azonban világos, hogy Isten beszél az emberekhez. Isten egyenesen megszólítja Noét, és aprólékosan megosztja vele a részleteket a közelgő ítélettel és a bárka építésével kapcsolatban. Noénak nem álmai (főleg nem rémálmai) vannak. Ráadásul az emberek (és az istenfiak) bűnei miatt tervez Isten özönvizet, nem a természettel való visszaélés miatt. Arról sincs szó a Bibliában, hogy ha az ember jobban vigyázna az állatokra, vagy a fákra, akkor megmenekülhetne az özönvíztől.

A Biblia szerint az emberek nem állatok. Isten képére lettünk teremtve (1Móz1,26). Miután Isten megtermetette az embert, hatalmat adott neki, hogy uralkodjon az állatok és a természet felett. Jézus Krisztus is megerősíti az ember felsőbbrendűségét az állatokkal szemben.

„Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.“ (Mt10,29–31)

Isten tud mindarról, ami az állatokkal történik, de sokkal jobban érdekli őt az, ami az emberekkel, az ő különleges teremtményeivel. Jézus nagyon elegánsan megfogalmazza, amikor arról beszél, hogy minden egyes hajszál, minden ember fején, számon van tartva. Úgy tűnik a filmből teljesen hiányzik ez a fajta isteni üzenet. Isten szeret bennünket, és ezért kidolgozott egy tervet, hogyan menthetne meg bennünket Jézus Krisztus által.

Semmi ehhez hasonló még csak említés szinten sem szerepel a Bibliában. Noé sem angyalokkal, sem az „Őrzőkkel“ nincs kapcsolatban. Metusélah tényleg a nagyapja, de arról sincs szó, hogy tanácsot kérne tőle. Isten elég világosan megmondta Noénak, hogy mit kell tennie a megmenekülésért, és Noé, családjával együtt hittel követték ezeket az utasításokat. Bár az angyalok tényleg szabadon járkálhattak a földön, nincs semmilyen leírás róluk, ami a filmbeli Őrzőkre hasonlítana.

Megintcsak a Szentírástól nagyon távoli elképzelésről van szó, mivel a Szentírásban sehol sincs szó arról, hogy szűkölködnének faanyagban, vagy környezeti krízis lenne. És az Őrzők, akiket nem is említ, nem segítenek a bárka építésében.

Lámek, Noé apja szintén egyfajta sámánként szerepel, Noé pedig egyáltalán nem „jófiú“ a filmben. Még ha a Biblia érthetően kimondja is, hogy Istenbe vetett hittel prédikált, és próbálta meggyőzni az embereket, hogy térjenek meg, tartsanak bűnbánatot, és higyjenek Istenben, már évtizedekkel az özönvíz előtt, a film mégis egyfajta őrültként állítja be.

Noé a mániákus

Az egész forgatókönyv legfelháborítóbb része. Noé fokozatosan elmebeteggé válik, aki számára a környezetvédelem fontosabb, mint családja. Egy idő után úgy tekint az emberekre, mint akik nem érdemesek a túlélésre, azért amit a növényekkel és az állatokkal tettek. A cél szentesíti az eszközt alapon a saját családját, beleértve egy állapotos nőt is, megölné, csakhogy megállítsa a félig ember félig angyal keverékek terjedését a földön. Ez már egészen komoly Istenkáromlás. Ilyen színben bemutatni azt az embert, akiről Isten maga mondja, hogy csak őt látja igaznak.

Jézus figyelmeztet bennünket a Szentírás megmásításával kapcsolatban:
Én bizonyságot teszek mindenkinek, aki a prófécia eme könyvének beszédeit hallja: Ha valaki hozzátesz ezekhez, arra az Isten azokat a csapásokat bocsátja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben; ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából, a szent városból és mindabból, ami meg van írva ebben a könyvben. (Jel22,18–19)

Konklúzió

Minden éremnek két oldala, így ennek a filmnek is. A bibliai oldala… elhanyagolható, illetve annyi vitát vet fel, hogy tele lehetne vele írni az internetet. A művészi oldala viszont egészen lenyűgöző, a látvány, a forgatási helyszínek (többek között Izland), mind nagyon jól illenek a film mondanivalójához. Aminek annyi köze van a bibliai Noé történetéhez, hogy esik benne az eső, és mindkét történet főszereplőjét Noénak hívják.

Láttam már más Noé feldolgozást is (annak ellenére, hogy a rendező szerint ez az első), és akárhány bibliai témájú filmet megnézek, mindig azt gondolom, hogy aki nem hisz Isten igéjében, annak az egész csak mese. Egy mesében pedig nem lényeges, hogy Jézus sírját három vagy 12 katona őrizte. Az sem lényeges, hogy Noé találkozhatott-e Káinnal és Ábellel, vagy tényleg hatkarú angyalokkal harcolt-e.

Ami viszont sokkal inkább lényeges egy bibliai címet viselő film esetében, hogy az isteni mondanivalót szépen kicserélték emberi mondanivalóra, és a régmúltat megpróbálták a közeljövő eseményeivel összekeverve eladni. Fontos a környezetvédelem, és igaz, hogy az ember eléggé mostohán bánik azzal, amit az Istentől megművelésre kapott, de Noé történetén keresztül pont nem erről van szó.

Noé története rámutat a bűneinkre, és a bűnbánat fontosságára, és arra is, hogy Isten nem csak ítélkezik, hanem a szabadulást is elkészíti számunkra.

Források