Anna Karenina

Anna Karenina

Presbitériumunk döntése alapján egyházközségünk nyolc darab bérletet vásárolt a Miskolci Nemzeti Színház 2016/2017-es évadára.

A vásárolt bérlet negyedik előadására – Anna Karenina – romantikus táncjáték – péntek 2017. január 20-án kerül sor. Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, és szeretné bérleteinket kihasználva megtekinteni az előadást, 10 € befizetésével jelentkezzen a lelkészi hivatalban. A részvételi díj magában foglalja a bérlet árának az adott előadásra eső részét és az útiköltséget.

Anna Karenina – romantikus táncjáték
Időpont: péntek – 2017. január 20.
Szerző: LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ
Rendező: VELEKEI LÁSZLÓ

SZEREPOSZTÁS

Miskolci Nemzeti Színház-Miskolci Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, melyben közreműködik az Egri Gárdonyi Géza Színház– GG Tánc Eger :
Anna Karenina KOVALSZKI BOGLÁRKA
Alekszej Alekszandrovics Karenin, Anna férje LUKÁCS ÁDÁM
Szerjozsa, Anna és Karenin fia VOLYÁK BENJÁMIN
Alekszej Vronszkij gróf , Anna szeretője DRAGOS DÁNIEL
Vronszkaja grófné, Vronszkij anyja KOCSIS ANDREA
Konsztantyin Dmitrics Levin BOLLA DÁNIEL
Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty) MOHAI CINTIA
Barátok, rokonok:
Bányai Mirjam, Dávid Patrik, Fűzi Attila, Kepess Boglárka, Márton Richárd János,
Szűcs Boglárka a Miskolci Balett és Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Joni Österlund,
Sánta Eszter, Schlégl András, Szeles Viktória, Tóth Karolina, Varga Kristóf a GGTánc Eger táncművészei
Díszlettervező BOZÓKI MARA
Jelmeztervező JUHÁSZ KATALIN
Zene LUDOVICO EINAUDI, MAX RICHTER MONTÁZS
Dramaturg CSEPI ALEXANDRA
Balettmester, koreográfus asszisztens JÓNÁS ZSUZSA Harangozó-díjas
Ügyelő VARGA RENÁTA
Rendezőasszisztens FŰZI ATTILA
Koreográfus-rendező: VELEKEI LÁSZLÓ Harangozó-díjas

AZ ELŐADÁSRÓL

„Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan? (…) Egy tehervonat épp akkor ért oda…” (részlet a regényből)
A varázslatos Anna Karenina, a társaság megbecsült tagja. Mindene megvan: magas rangú férj, gyerek, tisztelet. Ám amikor bátyja kérésére Moszkvába utazik, összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt.
Lev Tolsztoj négy évvel a háború és béke befejezése után, 1873-ban kezdett bele második nagyregényébe, az Anna Kareninába, melyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: „Ez a regény az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet…”
Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Tolsztojt a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte, s amely – Thomas Mann szavaival élve – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye.”

Forrás: www.mnsz.hu