„Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsolt 118,24)

Örömmel, és Isten iránti hálával a szívünkben számolunk be arról, hogy gyülekezetünkben idén is megszerveztük a Vakációs Bibliahetet.

Hálásak vagyunk, mert minden nehéz vagy nehezítő körülmény ellenére is hirdethettük legkisebbjeinknek Urunk üzenetét. Hálásak vagyunk, mert közösségben lehettünk, mert a bibliahét témája szerint együtt ünnepelhettünk nap mint nap szerető Istenünk színe előtt.

Tettük ezt énekelve, táncolva, kézműveskedve, sőt még sportolva, vetélkedve is – az Ige fényében. Hálásak vagyunk, amiért megtapasztalhattuk Gondviselőnk szeretetét. Hisszük, hogy Ő őrködött felettünk, vigyázott ránk, és így az egész hét, minden különösebb fennakadás nélkül, megvalósulhatott.

Minden megtapasztalt áldásért, tanulási lehetőségért egyedül Istené a dicsőség – Soli Deo Gloria!

Az idei Vakációs Bibliahét 2020. Július 6–10-ig volt megtartva két helyszínnel:
– A Gólyavár Református Óvodában – ahol óvodásaink részére az óvó nénik vállalták a hét programjának átadását. Köszönjük a szeretetteljes és odaadó munkájukat!
– A Tompa Mihály Református Gimnáziumban – ahová az óvodából már elballagó, illetve alsó évfolyamos gyermekeket vártuk.

Itt az önkéntes vezetők, illetve segítők mellett „szakemberek”– azaz pedagógusok is segítették munkánkat. Köszönjük, hogy vállalták a csoportbeszélgetések, a vetélkedők és sporttevékenységek, valamint a kézművesfoglalkozások átgondolását, megtervezését és levezetését! Öröm és hála van a szívünkben, hogy ilyen elhivatott, csupa szív pedagógusokkal indulhat ősszel az iskolánk!

A Gólyavár óvodában az óvó nénik naponta 14–16 gyermekkel tanulmányozták, értelmezték (eljátszották, festették…) a bibliahét anyagát. Zenészeink is találtak időt arra, hogy az ovisok énekét is hangszerrel kísérjék.

A gimnáziumban tartott „táborba” 51 gyermek jelentkezett. A résztvevő 50 gyermekre 21 vezető, illetve segítő vigyázott. Ebből 4 lelkész, 5 pedagógus, 2 egyháztag és 10 fiatal, akik önként vállalták a munkát a héten.

Az idei bibliahéten is a már megszokott napirend szerint éltünk. Érkezés – (irányított) sport/kézműveskedés – napkezdés/ima – éneklés/énektanulás – Ige/történetmondás – tízórai – csoportbeszélgetés – vetélkedő – ebéd – csendes pihenő – (irányított) sport/kézműveskedés – uzsonna – éneklés – napzárás/ima – éneklés – hazamenetel

Szerdán Beretkére kirándultunk, ahol meghallgattuk az árvaház történetét, meglátogattuk a templomot, a skanzent és rövid túrát tettünk a tanösvényen a Peskő-barlangig, ahonnan a Murány folyót is megláthattuk. Itt sem maradt el az igei üzenet. Pénteken, a szülőkkel közösen, a templomban, istentisztelet keretén belül fejeztük be a hetet.

Miután Urunknak már megköszöntük áldásait, ezúton is hálásan köszönjük mindazoknak, akik bármiképpen is hozzájárultak ahhoz, hogy minden ékesen és szép rendben menjen végbe a bibliahét alatt! Így köszönjük: Szarvas Lászlónak a fényképeket; Mikos Tamásnak, Szarvas Lászlónak, Czeglédy Botondnak és ifj. Molnár Sándornak a zenét, az éneklést, az énektanítást és a hangosítást; gyülekezeti és nem gyülekezeti tagjainknak a pénzadományokat és a természetbeni támogatásokat; az imákat, a bátorító visszajelzéseket; és minden vezetőnek és segítőnek a munkáját, az idejét, a szeretetét és az ügyhöz keresztyén módon való hozzáállását!

Kovács Tímár Ildikó, lelkipásztor

Reflexiók

Végezetül néhány reflexiót is megosztanánk, mert jó látni a pozitívumok mellett a negatívumokat is. Érdemes elgondolkodni, ha Urunk életünket megtartja, akkor a jövőben a jó dolgokat megtartva és megerősítve, a gyengeségekből és hibákból tanulva, minőségben még jobban végezzük a munkát, melybe maga az Úristen állított, amikor elhívott.

„Mintha sűrű lett volna a program, nem mindig sikerült mindent befejezni, a kézműveskedésre gondoltam. Talán egy kézműves-, barkácsfoglalkozásban, műhelyben is lehetne a jövőben gondolkodni a nagyobb fiúk kedvéért. Egyébként nagyon jó hangulatú tábor volt, a történetfeldolgozások nagyon-nagyon tetszettek, a zene, a társaság felejthetetlen élményt nyújtott mindannyiunk számára. Jó volt együtt lenni veletek!”

„Annak idején, amikor a lányomat először vittem református táborba, azért tettem, hogy gyakorolja a hitet, erősödjön benne a vallás iránti tisztelet, és engem is feltöltöttek az ott elhangzott történetek, imák, énekek, foglalkozások, beszélgetések. Ugyanezeket tudom most is elmondani az idei táborról, csak most látom a másik oldalt is, hogy mennyi munka van ebben, hogy egy tábor ilyen tartalmas, kerek legyen. A célját elérte, mert ha a gyermek a tábor utáni hetekben is az énekeket dúdolja, a gyermekbibliát nézegeti, olvassa, már megérte! Részemről még annyi, hogy több időt szentelnék a gyermekek számára, akik szeretnek alkotni, hogy egy kézművesfoglalkozás egész legyen, legyen idő a megkezdett munkákat befejezni.”

„Megtiszteltetésnek éreztem a meghívást a táborba, egyben kicsit meg is ijedtem a felkéréstől. Gyermekeim többször részesei voltak az ilyen jellegű tábornak, és emlékszem, hogy mindig nagyon szép élményekkel tértek haza. Sokáig a tábor hatása alatt voltak. Ez történt velem is, és remélem, a résztvevő gyerekekkel is. Nagyon sok új ismeretet szerezhettek, színes programok közül válogathattak, melyek nagyon átgondoltak, érdekesek voltak – természetesen remekül kivitelezve. Minden gyerkőc megtalálhatta az éppen kedvére való tevékenységet. Ez a ti (lelkészek és segítő diákok) érdemetek volt elsősorban, akik ezeket a bibliai történeteket nagyon kreatívan. a kisgyermekek számára is érdekesen, érthetően kiviteleztétek. A kísérő programok is választékosak voltak – mindenki megtalálhatta a kedvére valót. A tábori zenekar csúcs! Talán, ha az iskoláskor előtti gyerekek külön lettek volna, nagyobb varázsként élték volna meg, nyugodtabb tempóban, ezeket a programokat. Mindenre jobban maradt volna idő, az elkezdett tevékenységet be tudták volna fejezni. Ezért néha csalódottak voltak. Talán ez okozta náluk a fáradtságot, fegyelmetlenséget. A helyszín lehetett volna természetközelibb, csendesebb, ahol a nagy melegben több lehetőség lett volna a pihenésre, szabad játékokra.
A tábor lezárása gyönyörű volt! Szerintem gyermek, szülő, lelkész, pedagógus örömmel, hálával gondol vissza az együtt töltött időre. Csodálatos hét volt! Köszönöm, hogy részese lehettem! Isten áldásával!”

„Régi emlékeim vannak a táborokról, ahol kislányként vettem részt! Ezek az élmények nagyon zavartak, de tudom,hogy a táborvezetők, leginkább terrorral tartottak minket fegyelemben, mint szeretettel. Ez a tábor nagyon közel viszi a gyermeket Istenhez! Rengeteg új ismerethez juttatja, amit sehol másutt nem kap meg. Átgondolt feladatok és gyönyörűséges dallamok viszik a gyermeki lelket Isten szeretetéhez. A lelkészek, felkészültek, gyerekközpontúak, sokoldalúak és végtelen kreatívak. Kritikát is kértél… Sok a pici. Külön választanám őket. Sziesztáznék pokrócon velük. Lassabban és kevesebb programmal csendesíteném őket. Így is felpörgetett világban élnek! Ne keljen félbehagyni egy kézművességet az idő hiánya miatt. Természetesen a megfelelő hűs hely ehhez nélkülözhetetlen!”

„Mivel igazából én nem töltöttem olyan sok időt a gyerekekkel, inkább csak a zenével meg ilyen háttérdolgokkal, arról nem igazán tudok mondani semmit. De amúgy úgy érzem, hogy minden jól meg volt csinálva… szerintem nagyon jó volt, hogy a tanító nénik is ott voltak.”

„Ez a tábor mindenképp más volt, mint a többi, mivel minden nap egy adott bibliai történet köré fűződött. Ezek a történetek pedig igazán interaktívan lettek előadva, az ott megszerzett tudást pedig mélyítettük az utánuk következő foglalkozásokon és a kézműveskedés közben. Nekem nagyon tetszett, mivel a gyerekhez közelebb került a vallás, hisz péntekre már olyan gyönyörűen tudták, hogy imádkozáskor hogyan kell viselkedni. Nekem nagyon pozitív és jó élmény volt, a légkör és a csapat családias volt, mindenki segítette a másikat. Kicsit emlékeztetett a konfirmációs táborokra, amelyeket szintén a szívemben őrzök. Örülök, hogy a részese lehettem ennek a tábornak! Negatív az volt, hogy a kicsik nehezebben tűrték ezeket a sűrű és gyors váltásokat, kevesebb feladat és több rászánt idő kellett volna, hogy jobban kielvezhessék az adott tevékenységet. Esetleg pihenőkor ténylegesen valami pokrócokra lefeküdni.”

A 2020-as évi napközis táborunk megvalósulásához Rimaszombat Város Önkormányzata 300 € vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Ezúton is köszünjük a támogatást.

Tábor bol realizovaný s finančným príspevkom Mesta Rimavská Sobota vo výške 300 €.