Meghitt hangulatban, több száz ember, sok gyermek részvételével zajlott az istentisztelet karácsony böjtjének estéjén a református templomban.

Az ünnepi istentiszteleten Kovácsné Tímár Ildikó lelkésznő a Mt 1,21 alapján hirdette Isten Igéjét: „Fiút fog szülni, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert ő fogja megszabadítani népét bűneiből.”

Prédikációjában arról a legdrágább ajándékról beszélt, amelyet karácsonykor kapott a világ Istentől fiában, az Úr Jézus Krisztusban. Ünnepeljük hát a karácsonyt igazán tiszta szívből, mert az igazság napja felragyogott, sugarai ma is gyógyulást hoznak, ne takarja ezt el semmiféle világi mulandóság, hanem állj meg ebben a világosságban, és kezdj el örülni, mert értünk jött, értünk született a Szabadító, az Üdvözítő, az Isten fia. Íme, az ajándékod, fogadd hát szeretettel, használd szeretettel, mert szabad. Krisztus a Szabadító, olyan ajándék Ő, aki naprakész, aki naponta aktuális, naponta megelégít és ami fontos, nem kopik. Használj, élj vele minden nap bátran!

Az igehirdetést követően a hitoktatásra járó gyerekek műsora következett, akik jelenetekkel, versekkel, énekekkel színesítették a szenteste ünnepi hangulatát.

A hosszú várakozás lassan véget ér, a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása lassan közénk érkezik, és mi boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet. A betlehemi gyermek azért született, hogy ma boldogan énekelhessük.

A karácsony böjtének istentisztelete nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével ért véget.

Másnap, december 25-én délelőtt, karácsony első napján ünnepi istentiszteletre került sor, amelyre szintén szép számban érkeztek a gyülekezet tagjai.

A kezdő, majd a fennálló énekek éneklése után Molnár Sándor lelkész Lk 2, 4–7 verseit olvasta és magyarázta az egybegyűlteknek. „Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Igehirdetésében arról beszélt, hogy karácsony az elindulás és a megérkezés ünnepe. Karácsonykor elindult Isten az örökkévalóságból és megérkezett ebbe a földi világba, emberré lett értünk. Karácsonykor mi is induljunk el, kezdjük keresni életünk Megváltóját, és ha már elindultunk, akkor ne álljunk meg, amíg meg nem érkezünk, meg nem találjuk, amíg személyesen nem találkozunk az Úr Jézus Krisztussal. Mert karácsony az elindulás és a megérkezés ünnepe.

A karácsonyi ünnepi istentiszteleten az Úrvacsora sákramentuma kiszolgáltatására is sor került, melynek szolgálatát Kovácsné Tímár Ildikó lelkésznő végezte. Az úrvacsoraosztás a 363. dicséret 5. versének „Szállj le most mennyből, életnek kenyere!…” éneklésével vette kezdetét.

Az istentisztelet a 293. dicséret 1. versszakának „Uram, bocsásd el népedet békével…” éneklésével ért véget.

Karácsony 2. napján Mikos Tamás beosztott lelkész Mt, 14,22–23 versei apaján hirdette a karácsonyi evangéliumot: „Ezután nyomban sürgetni kezdte tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot. Miután elbocsátotta a sokaságot, egyedül felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt. Már hajnalodott, amikor Jézus odament hozzájuk a tengeren járva. Mikor pedig a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek, és ezt mondták: Kísértet ez! És ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél? És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: Valóban Isten Fia vagy!”

Csomós Elemér presbiter

Karácsony böjtjének képeit keresse galériánkban.