Híd. Mi jut eszedbe róla? Látod a folyót, s fölötte a hidat, ahogyan összeköti annak két partját. Milyen az a híd? Ha keskeny a folyó, tán elég egy egyszerű lengőhíd is, melyen ide-oda libegve, talán kicsit bizonytalanul, de átjutsz a túlsó partra. Széles folyók fölött, ahol távoliak a partok, erős, büszke hidak jelzik, nincs az a messzeség két part között, mit ne lehetne összekötni.
Létezik az a híd, mely arra hivatott, hogy embereket kössön össze. Mi pont egy ilyen hidat építettünk 2012. május 18-án pénteken egyház és kórház között. Széles volt a híd, sokan átkeltek rajta. Jött egy lelkész, Biblia helyett fűnyíróval a kezében, jött egy másik lelkész, éppen a járdát tisztogatta seprőjével. A tanár kapát, gereblyét ragadott könyvek helyett. Voltak nénik, bácsik, kik elszántan vetették magukat a rózsabokrok közé azzal a töretlen hittel, hogy nincs az a gyom, mely elbújhat most előlük. Érkeztek ifjak, kik ecsettel, s festékkel jegyezték a kopott, rozsdás vasra, hogy ők is átkeltek ezen a hídon. Sokan jöttek, s mindannyian, kik átvonultak rajta, egyben építői is voltak a hídnak, mely nem vasból, fából vagy betonból, hanem szeretetből épült, s összekötötte az embert az emberrel.