Szerető Istenünk gondviselésének hála, gyülekezetünk aktív tagja, tiszteletbeli presbitere, Dr. Kálmán László 2024. január 7-én betöltötte a 100. életévét.

E jeles alkalomból egyházközségünk vezetősége otthonában köszöntötte Laci bácsit, aki korát meghazudtoló tájékozottsággal érdeklődött folyó ügyeinkről, legyen az akár hitbeli, akár gazdasági. Hamar rájöttünk, hogy nagy vágya a földszinti gyülekezeti termünk megtekintése, ahová nem kell lépcsőzni, ahol melegben, családias légkörben lehetnek együtt például a bibliaórákon (amelynek ő maga és kedves felesége Zsuzsika néni is aktív tagja volt még alig 1–2 éve), ahol próbálhat a kórus, ahol a presbiterek tanácskozhatnak, ahol összegyülekezhetnek a hívek hétközben a délelőtti istentiszteletekre…

Laci bácsi örömmel mondott igent, amikor a soron következő vasárnapra meghívtuk gyülekezeti termünkbe. Így, 2024. január 21-én, vasárnap a délelőtti istentisztelet után, a presbitérium, a kórus és a gyülekezeti tagok együtt is köszönthették szépkorú egyháztagunkat.

A kórus az ároni áldással köszöntött, melynek éneklésébe az ünnepelt is belekapcsolódott. Ezután megható percek következtek: dr. Erdélyi Géza gyülekezetünk volt lelkipásztora, tiszteletbeli püspök, köszöntötte a születésnapost, és adott hálát Istenünknek a volt munkatársért, az életeket világra segítő és mentő orvosért, az ifjúságért és ifjúsággal oly sokat foglalkozó cserkészért, a hittestvérért. Szívet-lelket melengető volt látni és érezni a testvéri szeretet valóságát e két „vén” (100 és 87 évesek) magatartásán és beszédéből.

Ezután Laci bácsi kedves énekét a „Fel barátim drága Jézus zászlaja alatt…” kezdetűt énekeltük el közösen, majd átadtuk gyülekezetünk szeretettel készített ajándékát.
A kedves, meghitt alkalom szeretetvendégséggel zárult.

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!… Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!“ (Zsolt 90,12.17)

Kovácsné Tímár Ildikó lelkipásztor