Egy szokványos reggel, akár a mai is lehetne az, egy szokványos halász a szokványos tevékenységét végezte a szokványos éjjeli munkája után. Minden teljesen szokványos volt, semmi feltűnősködés, semmi hősies zsákmány, igazából semmilyen zsákmány. Szóval a szokványosnál egy kicsit talán lehangoltabb volt a szokványos halász szokványos hálómosása. Ha nincs hal, hálót mosni és javítani akkor is kell. A mai nap sem különösebben szokatlan, mégis fel kellett kelnetek, túl kell rajta esni, túlélni valahogy, kibírni valahogy. Aztán kezdődhet a következő. Ezt gondolta a szokványos halász is.

Aztán jött egy szokványos idegen, aki semmiben sem különbözött tőle. Szokványos ruhája volt, ahogy mindenkinek Galileában, szokványos beszéde, ugyanaz az akcentus, mint Galileában mindenkinek. A szokványos idegen egy kissé különc kéréssel állt elő. Vigye őt be a tó közepére, hogy onnan beszéljen a néphez. Mivel a szokványos halásznak már nem volt sok dolga, így teljesítette a szokványos idegen kérését, és bár akkor még nem tudta, de ettől egészen szokatlanná vált a napja. Igazából, bár ezt sem tudta, az egész élete akkor vált szokatlanná.

Az idegen elmondta a tömegnek amit akart, szokványos halászunk visszatért volna a munkájához, de ekkor az idegen azt mondta neki, hogy fogjon hozzá a halászathoz. Szemmel láthatóan az idegen nem volt halász, különben nem mondott volna ilyen. Nappal a halak a tó fenekén vannak, és nem is érdemes hozzáfogni a halászathoz.

A szokványos halász viszont úgy gondolta, egy kis izgalom nem árt, ezért megtette amit az idegen kért, és annyi halat fogtak, hogy a két hajót süllyedésig pakolták.

A halász nem tudta eldönteni, hogy a halak viselkedése, vagy az idegen a szokatlanabb, de érezte, hogy kezd felborulni a kis világa.

Annyira szokatlan ez a történet, hogy még a Bibliába is belekerült, fel is olvasom nektek:

Lk 5,1 Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt.

Lk 5,2 Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták.

Lk 5,3 Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot.

Lk 5,4 Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!”

Lk 5,5 Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.”

Lk 5,6 S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik;

Lk 5,7 ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.

Lk 5,8 Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!”

Lk 5,9 A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek;

Lk 5,10 de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: „Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!”

Sokan azt várják, hogy a szokványos, és unalmas életük egyszeriben kalandossá, és csodálatossá váljon, miközben észre sem veszik a lehetőségeket. Péter unalmas és szokványos élete már akkor megváltozott, amikor elvállalta, hogy beevez a tóra Jézussal. Nem tudta, hogy kicsoda Jézus, nem sárkányt ölni indultak, mint a hobbitban, csak evezni kellett.

Hétköznapi feladat, mégis ez változtatta meg végül az életét.

Mi is nap mint nap kapunk szokványos feladatokat, lehet hogy kelletlenül, de elvégezzük, de talán bele sem gondolunk, hogy megváltozhat általa az életünk. Nem mindenki találkozik Jézussal a damaszkuszi úton, és nem mindenki kerül életveszélybe, mint Luther a viharban. Vannak, akiknek csak annyit mond Jézus, hogy menj el abba táborba, amelyiket választottam neked, vagy csak annyit, hogy tanulj meg gitározni, jó lesz az még arra, hogy Istent szolgáld vele.

Lehet hogy most kelletlenül ültök itt, lehet hogy kelletlenül mentek táborba, vagy zeneiskolába, de ha Isten akarata szerint történik, akkor megváltoztathatja a szokványos kis életeteket, és valami egészen nagy dolog is kisülhet belőle. Péterből apostol lett, sőt azt mondta neki később Jézus, hogy az egész egyházat őrá fogja építeni. Mindig a hangos, és látványos megtérésekkel szoktunk foglalkozni, de azért ne feledkezzünk meg a Péterhez hasonló emberek történetéről sem. Lehet hogy a tiétek sem lesz különösebben érdekes, vagy nem volt érdekes, de ha egyszer találkoztok Istennel, akkor biztos, hogy megváltozik az életetek. Legyetek készek engedelmeskedni, és megváltozni. Ámen.