Mt 22,37 – Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Nem sok dolog van, amiről annyit írtak, fogalmaztak volna az emberek, mint a szeretetről. Kevés dolog van, amire ne áhítoznának annyira olyan sokan, mint a szeretetre.

Kevés ilyen dolog van, ami ennyire hiányzik ma is az emberek életéből. Mindez azért van így, mert a szeretetről könnyű beszélni, de nehéz megcselekedni.

Egyszer egy törvénytudó lépett Jézus elé, és megkérdezte tőle: Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Jézus erre az irgalmas samaritánus történetét mondta el neki. Miért? Mert a nyomorúságában fekvőt nem a tőle irtózó pap vagy a templomszolga, hanem egy cselekvő ember szánja meg. Egy samáriai. Megszánja, és cselekszik. Nem prédikál, nem ad tanácsokat, nem tesz szemrehányást a földön fekvőnek: na ugye megmondtam… Hanem megáll, önt az italából, szakít a gyolcsából, és fogadóba viszi a bajba jutottat.

A szeretet cselekvő szeretet – ma is.