Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj hozzám, mert megváltottalak! – Ézsaiás 44,22

Felhívjuk a testvérek figyelmét, hogy a hétfői hétkezdő áhítatok ezentúl a Tompa Mihály Református Gimnázium honlapján lesznek olvashatóak, de honlapunkon sem ér véget a sorozat, érdemes itt is olvasni! Exkluzív tartalmak jönnek! tmrg.sk

A fent olvasott ige a gyermekkori hosszú utazások emlékét idézte elém. Kisgyermekkoromban évente legalább egyszer elutaztunk keleten élő nagymamámhoz, aki kb. 400 km-re lakott az otthonunktól, így, a megállókkal együtt volt, hogy 8 óráig tartott, amíg megérkeztünk. Akkoriban az utak is, az autók is mások voltak, mindenesetre, egy ilyen út nagyon megterhelő és egyben, nagyon unalmas volt – annak ellenére is, hogy mindannyian nagyon vártuk már, hogy végre nyár legyen, és útra kelhessünk. Amikor pedig meguntuk, hogy az út menti pipacsokat számoljuk, akkor elkezdtük a felhőket nézni, versenyezve, kinek jobb a fantáziája – melyik felhő mire hasonlít. Ki lát habos tortát, ki Micimackót az égen, ki lovat vagy elefántot. Jó móka volt ez, tekintve, hogy az utazóbetegeknek is jobb, ha felfelé néznek, akkor kevésbé lesznek rosszul az autóban. Volt viszont valami, amivel igyekeznünk kellett, ez pedig az, hogy ha kitaláltuk, mire hasonlít az adott felhő, akkor gyorsan meg kellett mutatni azt a többieknek és elmondani az ötletünket, mert a felhők nagyon gyorsan változtak. Elég volt 2 perc, és ami azelőtt sárkány volt, abból könnyen helikopter lett, vagy ahol az előbb még volt egy szívecske, ott már csak néhány foszlány maradt.

A felhők tehát, nagyon változékonyak, könnyen mozdíthatóak; a szél könnyen sodorja őket amerre éppen akarja. Talán nem is véletlen, hogy a Biblia éppen a felhők mozgásához, ideiglenességéhez hasonlítja azt, ahogyan Isten a hűtlenségünkre emlékezik. Azt olvastuk: Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Egy kis szél elég ahhoz, hogy a füst, gőz irányt változtasson, a köd felszívódjon. Isten pedig képes arra, hogy eltörölje a vétkeinket, kitörölje az életünkből, és ne  emlékezzen rá többé. Isten kb. ennyire haragtartó. Ameddig egy felhő élete tart az égen. Most még itt van, a következő pillanatban pedig már el is tűnt, vagy megváltozott, feloszlott stb. Hallottam, amikor valaki egyszer azt mondta, annyira szégyelli magát a bűnei miatt, hogy „nincs képe” imádkozni sem. Péter apostol is érzett hasonlót, amikor meglátta, megérezte Jézus szentségét, azt mondta – eredj el tőlem, mert én bűnös ember vagyok! De nem ez a helyes hozzáállás. Mert az, hogy megtisztuljunk a bennünket terhelő, nyomasztó bűnöktől, csak úgy lehetséges, ha keressük őt, és képesek vagyunk belátni, bevallani, hogy hibáztunk, vétkeztünk, az ő szabadítására van szükségünk. Ő pedig, eltörli vétkeinket, meggyógyítja életünket, és nem emlékezik vissza megbánt bűneinkre, ahogyan a felhők is változnak az égen. Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj hozzám, mert megváltottalak!

Mikos Annamária