Emlékeztünk
Gyönyörű tavaszi napra ébredtünk ezen az áprilisi vasárnapon. Nemcsak a napfény melegítette át a szívünket, hanem az az együttlét is, amelyet a rendhagyó istentisztelet nyújtott számunkra.
A Rimaszombati Református Egyházközség Presbitériumának határozata értelmében évente visszaemlékezünk azokra az évekre, amikor Rimaszombatban a református hívek nem mehettek a templomukba. Ennek emlékére 2010-től a húsvétot követő vasárnapon a környező kis falvak valamelyikébe megyünk istentiszteletre.
Ebben az évben Zeherjén voltunk.
A rimaszombati templomunk előtt gyülekeztünk, hogy közösen menjünk az istentiszteletre. Sokan gyűltünk össze, hogy emlékezzünk példaértékű elődeinkre, akik nehéz körülmények között is megtartották hitüket.
A kis falu „főterén” szomorú látvány fogadott: a szinte romokban heverő református templom, ezért a községháza adott otthont az istentiszteletnek.
Annak ellenére, hogy nem a templom meghitt légköre vett körül bennünket, sokáig megmarad emlékezetünkben Nagy Ákos Róbert esperes úr igehirdetése, szolgálata, melynek alapígéje Mt 10,32 volt: „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.”
Köszönjük mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a mai napon közösen tegyünk vallást az emberek előtt.
Csomós Éva
Az emlékezés alkalmával készült képek megtalálhatók galériánkban.