„Jézus a válasz” – lehetett olvasni egy időben metrókocsikon, egyéb helyeken kiragasztva. Egyes egyházi körökben szokás kimosolyogni az ilyen – pietistának, naivnak tartott – megnyilvánulást, missziós akciót. Jézus a válasz. De mi a kérdés? – reagáltak frappánsan némelyek.
Jézus a válasz. Mire? Az emberrel, világgal, egyházzal kapcsolatos minden igazi, égető, alapvető kérdésre.
Napjainkban is van kérdés bőséggel: mi lesz gyermekeinkkel, a házasságokkal, a családdal, az otthonnal, hazánkkal, Európával, az egyházzal, az egész törékeny, válságot, krízist megélő nyugati kultúrával? Csak nem Jézus mindezekre a válasz?!
De igen. Hiszem és tudom, hogy ő a megoldás, a válasz: tanítása, élete, váltsághalála, feltámadása; Szentlélek általi folyamatos munkálkodása az akarata, szándéka szerint megújult egyház által.
Ugyanis őbenne, őáltala jött el közénk Isten és az ő országa. Ő tette világossá, érthetővé, befogadhatóvá a teremtés értelmét és célját. Ő az, aki ezen a földön a legtöbbet tette a bajba jutott, bukott emberért és világért. Ha megtérünk hozzá, és Lélek által újjászületünk, az ő tanítása szerint élünk, megváltozik, meggyógyul a viszonyunk egymással a családban, felekezetek, vallások, népek közösségében. És ennek pozitív kihatása lesz a környezetre, természetre, gazdaságra, politikára.
Egyházi levelezőfórumunkon, a Fraterneten néhány héttel ezelőtt vita alakult ki „Európa szelleméről”. Némelyek – közöttük én is – azon a véleményen vannak, hogy baj van Európával, baj van a nyugati civilizációval. Mások túlzónak érzik aggodalmainkat. (A disputa egy hír nyomán indult el: Svédországban ötéves korában árulták el a nem nélkülinek nevelt fiú nemét. Akkor is csak azért, mert az iskolai beíratáskor meg kellett adni ezt az adatot.)
Jonathan Sacks brit ortodox főrabbi Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen 2011. december 12-én tartott előadásában többek között ezt állította: „Manapság Európa szekulárisabb, mint a kereszténység előtti Róma utolsó napjaiban, a bűnös pedig az agresszív tudományos ateizmus, ami süket a hit zenéjére; a beszűkült materializmus, ami vak az emberi lélek képességeire; a nemzetközi vállalatok, amelyek kontrollálhatatlanok és erősebbek a nemzeti kormányoknál.”
„Ha Európa elveszti zsidó–keresztény örökségét, amiből történelmi identitása származik, valamint irodalma, művészete, zenéje, oktatása, politikája és, amint látni fogjuk, gazdasága legnagyobb teljesítményei, elveszíti önazonosságát és nagyságát, ha nem is azonnal, de még azelőtt, hogy ez a század véget érne.”
„Egy híres keresztény mondást parafrazeálva: mit nyer Európa, ha megnyeri is az egész világot, de elveszíti saját lelkét? Európát az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti saját lelkét.”
Ez a zsidó tanító világosabban látja keresztyén hagyományú földrészünk vészesen fenyegető állapotát és az abból való gyógyulás útját, mint sok egyházi ember.
Milyen érdekes: a kínai kormány tudományosan analizáltatja a nyugati kultúra sikertörténetét. Az foglalkoztatja őket, hogy annak ellenére, hogy a 15. században a kínai technológia fejlettebb volt, mint az európai, miért előzte meg őket a Nyugat. A választ így fogalmazták meg: nem a haditechnika, a politikai és gazdasági rendszer volt a felemelkedés titka, hanem a kultúra szíve, a vallás, a keresztyénség.
És mivel Európát ma nem a keresztyén hit motiválja, hanem a meggazdagodás, materializmus, a korlátlan fogyasztás, a lelketlen hedonizmus, „a relativizmus diktatúrája”, ezért van féltenivalónk. Az a kultúra beteg vagy haldoklik, amely milliószámra pusztítja el magzatait, törvényesíti és propagálja a teremtés rendjétől eltérő életformákat, szokásokat, és reprodukálni sem képes magát, nemhogy gyarapodna.
Igen, Jézus a válasz. Jézus meghirdette az Ország jelenvalóságát. Ennek erejéből, tartalmából fakadhat az értelmes, igaz böjt és megtérés. Ma a böjt nem a csabai kolbásztól való időnkénti tartózkodást jelenti, hanem az élő Isten előtti elcsendesedést, megtérésre hívásának meghallását, gondolatainknak, szavainknak és cselekedeteinknek az ige mérlegére való helyezését.
Lüktet az isteni szeretet ezekből a bíztatásokból: keress, zörgess, kiálts! Miért? Mert van kihez kiáltani, mert a zörgetést ő tanácsolja, és megnyíló ajtóval válaszol, keresésünket segíti az elhagyott otthon hazahívó kisugárzása.
Jól tudja a mi Alkotónk, mennyei Atyánk, hogy mire van szükségünk, és azt is, hogy mire vágyunk. A kettő nem mindig fedi egymást. Mivel ő teremtett, ő tudja, mi végre teremtett. Csak az általa alkotott törvény mentén vezetett élet működőképes. Kétféle törvény szerint nem lehet élni. Csak a „gyártó” által adott „használati utasítással” élve működik az életünk „rendeltetésszerűen”. Az emberi vélekedések változnak, de a szükségletek, hiányok és bűnök nemzedékről nemzedékre ugyanazok, és a válasz is ugyanaz.
A böjt segít különbséget tenni a között, amit akarok, és amire szükségem van.
Reminiscere – Gondolj, Uram, irgalmadra! Mert te vagy a válasz életünk minden égető feltett és ki nem mondott kérdésére.

Szeverényi János (Megjelent az Evangélikus Élet hetilap 2012. március 4-i számában, Böjt 2. Reminiscere vasárnapján)