Füle Lajos:

Menedékem

Múló időm, Uram Teremtőm,
csak forgács az időtelenből,
a véges út, a földi pálya
a teremtés hasadt szilánkja.

Hogy is lehet, hogy e szilánkot
jelenléteddel így megáldod?
S a halandó emberi lelket
hatalmaddal újjáteremted?

Köszönöm, hogy hinni, remélni
én is ide jöhettem: é l n i !
S földi időm, ha itt letelne,
kaput nyitsz az időtelenbe,

mert a múlás csalóka látszat,
mert hatalma nincs a halálnak
azon, akit Krisztusa éltet!
Menedékem: az örök élet!

Október az idősek hónapja. Hálás a szívünk értük, akik példát mutatnak, útbaigazítanak, tanítanak, imádkoznak értünk.

Értük mondtunk köszönetet a 2023. október 11-i délelőtti istentiszteleten, ahová ők maguk is mindig szívesen jönnek. Ezen a szerdai napon az „Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged!“ (4Móz 6,24) Igén közösen gondolkodva, Urunk áldásaiért adtunk hálát és azért könyörögtünk, hogy megőriztessünk áldásaiban.

Az igehirdetés után kis szeretetvendégségen örvendeztünk együt idősebb gyülekezeti tagjainkkal. Hálásan köszönjük Istenünk megőrző kegyelmét és a vlothoi testvérgyülekezetünk támogató szeretét!

Túrmezei Erzsébet:

Boldog út

Eljön az ősz, meghal az ének.
Elnémul a fülemilének
zengő szava és minden hallgat.
Dérré dermed hamar a harmat.
Falevelek aranyló ezre
zizegve hull az ösvényedre.
Szívedben halk melódiákkal
mégy a százszínű őszön által.
Virág hervad el utad mellett,
halkan érint hideg lehelet,
de a te lelked nem remeg meg
érintésén fagyos szeleknek.
Hullhat a lomb, halhat az ének
tűntével a nyár melegének.
A szél süvölt, a tél havaz bár,
terád tavasz, tavasz, tavasz vár.
S lelkeden át már fénye rezdül,
amint mégy az őszön keresztül.
A köd mindjobban szerteszéled.
Ó, boldog út! Ó, örök élet!