Ismét eltelt egy hét…
2015. július 24–30. között ismét sor került a vlothoi és a rimaszombati gyülekezetek éves találkozójára. Az idei évben gyülekezetünk volt a házigazda. Testvérgyülekezetünkből hatan érkeztek erre a néhány napra. A Rimaszombati Református Egyházközség tagjai is szép számmal voltak jelen a különböző programokon.
Pénteken a sikeres megérkezés után a kimerült kis csapat egy kis frissítő elfogyasztása után elszállásolásra került gyülekezetünk tagjainál. Másnap reggel a még kissé fáradt vendégek és az energiával teli hazaiak autókba szálltunk és a Magas-Tátra felé vettük az irányt. Tátralomnicot elhagyva eljutottunk a Bélai-barlangba, ahol a több, mint nyolcszáz lépcső mászása közben csodálhattuk a cseppkőképződményeket. Hazafelé az időjárással is versenyt kellett futnunk, de büszkén mondhatjuk, hogy hamarabb értünk Rimaszombatba, mint az eső.
Vasárnap délelőtt hagyományainkhoz híven a vlothoi testvérekkel istentiszteletre mentünk, melyen vendégeink és gyülekezetünk örömére a keresztség sákramentuma is kiszolgáltatásra került. Az igehirdetői szolgálatot Winfried Reuter lelkipásztor végezte. Az ebédet követően kipróbáltuk városunk újonnan szerzett kisvasútját, mely a városon végigvezetve kivitt minket a kurinci strandra, ahol egy kicsit lazítottunk. A nap az elmúlt év eseményeiről való beszámolással és szeretetvendégséggel végződött.
A hétfői nap kicsit sűrűre sikeredett, de vendégeink bírták a tempót. A reggeli áhítatot követően ismét autóba szálltunk, ám ezúttál a másik irányba indultunk el. Miskolcra mentünk, ahol megnéztük a gyönyörű deszkatemplomot kívülről-belülről. Ezután a diósgyőri vár került megtekintésre, melynek tornyába a legbátrabbak felmerészkedtek. Délután a rossz időjárás miatt programváltozásra került sor, így hát Lillafüredre mentünk el, ahol a csoport több részre osztódva járta végig a környéket.
A keddi nap a környezetismeret jegyében telt el. Délelőtt Rozsnyót ismerhettük meg közelebbről, és felfedeztük a város és Rimaszombat közötti hasonlóságokat. Délután Borzovára látogattunk el, ahol a héten zajló ifjúsági táborban gyülekezetünkből is vettek részt fiatalok. Először a református templomba tértünk be, ahol André János lelkipásztor mesélt a község és a gyülekezet életéről. Ezután Szarvas László lelkipásztor részletesen beszámolt az évente szervezett ifjúsági táborról, mely változó létszáma ellenére feltölti a fiatalokat és a lélekben fiatalokat is. Este egy családias hangulatú kerti partira került sor Molnár Sándor nagytiszteletű úr udvarán, ahol szép számmal megjelentek gyülekezetünk tagjai is.
Szerdán szomorú időjárásra ébredtünk, mely végigkísérte napunkat. Hollókő felé vettük az irányt, majd a néprajzi jelentőségű községet végigjárva megállapítottuk, hogy megérte a szitáló esőben is megtekinteni a falut. Délután ismét sákramentumos istentiszteletet tartottunk templomunkban, majd egy közös utolsó vacsora elfogyasztása mellett késő estig beszélgettünk, énekeltünk és jól éreztük magunkat. Az utolsó napot is áhítattal kezdtük el, ahol hálát adtunk Istennek az elmúlt egy hétért, melyet közösen tölthettünk el német testvéreinkkel. Ezt követően az élményeinkről, terveinkről beszélgettünk. Ebéd után vendégeink összepakoltak, és délután egy utolsó közös éneklés után búcsút vettünk a mihamarabbi találkozás reményében.
Amint olvasni is lehet, sűrű héten vagyunk túl. De minden fáradtságot megért, hiszen olyanokkal lehettünk együtt, akiket már régóta ismerünk és igyekeztünk még jobban elmélyíteni a testvérgyülekezeti kapcsolatot. Mindezért egyedül Istent illeti a dicsőség!
A képek, mint mindig, a galériában tekinthetőek meg.
Szepessy Mátyás